A mai nap során mind az interneten, mind az írott, helyi sajtóban belefutottam egy cikkbe, ami teljesen felháborított engem is és apámat is (ti. az ilyen eseteket apuval mindig átbeszéljük). Egy közeli faluban egy roma (ez a történet szempontjából amúgy nem fontos) családfő elhunyt és a helyi plébánosnak nem tetszett a kitűzött temetési időpont, valamint az, hogy a temetésen az elhunyt érdemeit szerették volna kiemelni, ami ugye alapvetően egy polgári temetésben szokott előfordulni. (Ergó: a kettő együtt összeegyeztethetetlen.) Nyilván a család sem szerette volna sokáig halogatni a temetést, ezért megkérte a papot, hogy adjon egy ún. elbocsátó levelet, ami által bármelyik plébános eltemethette volna az elhunytat. Az említett egyházi személy megtagadta ezt a kérést, a család ezért polgári szertartást választotta búcsúztatásul. (Utólag azért szeretné a család, ha vmiféle katolikus megemlékezés is történne.)
Mind az a helyi médiában is olvasható volt, felkeresték az említett plébánost, sőt még a püspököt is az újságírók. Mind a püspök, mind a pap gusztustalan, undorító módon válaszolt. A püspök azt mondta, hogy ő nem foglalkozik ilyen csip-csup ügyekkel, a pap meg egészen egyszerűen lecsapta a telefont.

Kérdem én? Ezek után mit vannak meglepve, hogy nem népszerű a vallás? Ezt nevezi a Kaposváron a "betonatya" csip-csup ügynek? Ezek szerint őt nem érdekli, hogy ezzel a mostani esettel is mennyi hívőt veszít el? Akkor ne könyörögjön itt a szerencsétlen hívőknek, hogy adjanak még pénzt a "szegény" egyháznak! Apropó szegény egyház...hogy meri magát szegény egyháznak nevezni, mikor a hitoktatók ingyen mobiltelefont kapnak...ráadásul nem is kistudásút?! Azok után, hogy támogatják sokan az egyházat, hogy mernek a papok letolást intézni a néphez, hogy a legutóbb kevés volt a perselyben a pénz? Becsületes egyház? Mikor becsületes, ha még a prédikációban is arra ösztönöz, hogy szavazz a narancsra, mert akkor talán több pénzt lehet kicsikarni az államtól a szegény, nyomorult egyháznak...és sorolhatnám a millió kérdést.

Szerintem az Isten már réges-rég megbánta, hogy Szent Péterre bízta a világot...pontosabban rá és utódaira.